A Magyar Orvosi Nyelvi Kutatócsoport 2016. július 13-án alakult meg Kuna Ágnes vezetésével (lásd beszámoló). A tudomány- és intézményközi kutatócsoport azt a célt tűzte ki, hogy a magyar orvosi nyelvet, illetve tágabban értelmezve a magyar egészségügyi kommunikációt komplex módon, több irányból, több tudományág eredményeinek a bevonásával vizsgálja. Ugyanakkor elsődlegesen a funkcionális nyelvészet kiindulópontjára támaszkodunk, és az egészségügyi nyelvhasználat történeti és jelenkori jellemzőit is bevonjuk. 

Az elmúlt években kisebb munkacsoportokban, több területen valósultak meg kutatások, amelyeknek állomásai és eredményei helyet kapnak ezen a honlapon. A projektek közül több továbbra is folyamatban van, illetve új szempontok is megjelennek többek között az új kutatók, a Diákműhely tagjai és a társas környezet változása révén. Az említett tényezők és folyamatok 2025-re új állomáshoz vezettek, ami a névadásunkra is hatást gyakorolt. Így közös döntésünk, hogy MediLing Orvosi Nyelvi Kutatócsoportként működünk tovább.

A kutatócsoport tehát széles körű kutatásokat végzett, illetve valósít meg jelenleg is, amelyek hálózatosan, csomópontok mentén rendeződnek, és ilyen formában bővülnek a jövőben újabb témákkal. A fő vizsgálati területek az alábbiak: 

1. Modern kori egészségügyi kommunikációra vonatkozó elemzéseket végzünk magyar nyelvű anyagon, beleértve a személyes konzultációkat, valamint az online interakciókat is. A kutatócsoport kiemelt feladatának tekinti azon kommunikatív stratégiáknak, mintázatoknak a feltárását, amelyek magyar egészségügyi közegben, a konzultációkon megvalósuló kapcsolatépítéshez, a tudásszervezéshez, valamint a közös döntésekhez kötődnek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy feltárjuk ezen összetett folyamatok interakciós működését. Ezen túl vizsgáljuk az ezekre vonatkozó társas-nyelvi viszonyulásokat, reflexiókat is az egészségügyi dolgozók, a páciensek és egyéb résztvevők körében. Továbbá az egészségügyi kommunikáció intézményes jellemzői és diskurzusműfajai is elemzési szempontként jelennek meg.

2. Az orvos-beteg konzultációkon túl más egészségügyi közegben zajló kommunikációs helyzeteket is vizsgálunk. Ilyenek például a nővérekkel, ápolókkal, gyógytornászokkal, védőnőkkel, szülésznőkkel, pszichológusokkal, szociális munkásokkal zajló interakciók elemzése. A kutatócsoport kiemelt témái közé tartozik többek között a krónikus betegségekhez kapcsolódó kommunikáció jellegzetességeinek a feltárása; a telemedicina és az online fórumok vizsgálata; a szülés körüli vagy a kellemetlen vizsgálatokhoz kötődő kommunikáció elemzése; az autizmus nyelvi megjelenítése résztvevői szerepekhez kötődően; valamint a gyógytornász és kliense közötti hatékony kommunikáció.

3. Kiemelt téma az egészségügyi dolgozók konfliktusainak vizsgálata is, amely egy amerikai–svájci–magyar együttműködésen belül zajlik 2015 óta. A projekt gazdája magyar részről 2015 és 2022 között a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete volt, jelenleg pedig a KRE Pszichológiai Doktori Iskola koordinálásával zajlik a kutatás. További partner a Gyógyító Nőkért Alapítvány. Az interdiszciplináris projekt kutatási eredményeire építve tréningprogram fejlesztése is megvalósult 2025-ben.

4. Mindezeken túl a kutatócsoport fontos célja az orvosi nyelv történetének pragmatikai szempontú elemzése, alakulástörténetként való értelmezése. Kiindulópontunk, hogy a múlt és a jelen összekapcsolódó folyamatként értelmezhető. Az orvosi nyelv történeti alakulása számos tanulsággal bír a jelenkori szaknyelvről való tudásunkra, és a jelen számos mintázata a múlt jobb megismeréséhez is vezethet. Ezzel az alapgondolattal kutatjuk a magyar nyelvű orvoslás történeti dokumentumait, főként a 16–17. század receptirodalmát.